Hétvégi meló, szombat és vasárnap, természetesen pluszpénzért. Jellemzően ki kell érdemelni, hogy valakitől megkérdezzék, hogy szeretne-e hétvégén dolgozni, hiszen többen akarnak így extrát keresni. Ez a hétvége kivétel, mert most egy elmaradást kell pótolni.

Az eredeti tervben az szerepelt, hogy három nap tizenkét fővel lebonyolítunk egy öregek otthona átköltöztetést „tokostúl-vonóstúl”, de csak hat főt tudott a cég prezentálni hétköznaponként. Ennek egyik okáról korábban már írtam, de az év eleji csúszásokba közre játszott az is, hogy az öt fős, sofőrök alkotta „lengyel légió” csak hétfőn tér vissza és veszi fel a munkát, a logisztikai vezető –ő osztja be az embereket és a teherautókat a különböző munkákra- legnagyobb örömére.

Az öregek otthona amúgy négy emeleten volt megtalálható egy nyolcemeletes épületben, emeletenként nyolc-tíz szobával, amelyekben volt konyha rész és vizesblokk. Az idős emberek tulajdona mellett a dolgozók felszereléseit is vittük, az utolsó szögig. Az idősek otthonát látva elgondolkoztam Petőfi szavain, hogy „párnák között, ágyban…”. Igaz minden kedd délután van bingó sorsolás, a harmadik emeleti társalgóban!